Blogzaholic 10+1 kérdése

Hellobello!

Cím: Blogzaholic 10+1 kérdése

Kategória: személyes - interjú

Köszönet:  Az a megtiszteltetés ért, hogy a  múlt héten megkeresett a blogzaholic blog szerkesztősége, hogy vállalnám-e az interjút. Követem már egy ideje a csoport tevékenységét, de nem gondoltam, hogy én lennék a következő alanyuk. Nagyon köszönöm, hogy kiválasztottatok!
Az eredeti bejegyzés itt olvasható. 

Figyelmeztetések: –

Terjedelem: 1352 szó

Megjegyzés: Érdekes kis kérdéssor volt, amire át kellett gondolnom, hogy mit is válaszolok, pláne vizsgaidőszakba, mikor az agyam éppen tételekkel van tele, de egy kis szünet nem ártott meg. :D remélem. 

Jó olvasást!💖

* * *

1. Kérjük néhány gondolatban mesélj magadról.

Vegyészmérnöknek készülő – lelkiekben inkább gépész – vidéki lány vagyok, akinek egyik hobbija, hogy szabadidejében ír. Már lassan 8 éve, hogy az internetre is feltöltöm őket, először saját történetekkel foglalkoztam, később a fanfiction világában süllyedtem el (azóta sem buktam felszínre), ma már igazából mindenfélét írok. Zsánereim leginkább a krimi, sci-fi, történelmi, fantasy egy kisebb szeglete, és mostanában kezdem megszeretni a lélektaniakat is, romantikával óvatosan bánok. Bloggerkedés mellett ismerkedtem meg képszerkesztő és videóvágó programokkal, emellett minimális kódolási tudást is magamra szedtem. Régebben foglalkoztam is rendelésekkel, ma már idő hiányában kevésbé. Az írást kedvtelésből kezdtem, de mostanra már stresszlevezetési státusza is van, hiányzik, ha nem írok, ha nem is a blogra, akkor szerepjáték oldalakra szoktam. Imádok szerepezni. 

Nem vagyok egy túl nyitott ember, még ha úgy is tűnhet első látásra, inkább ilyen magának való, aki simán el tudna lenni a gondolataival, ha az ember alapvetően nem lenne társas lénynek kódolva. Hobbijaim közé tartozik az olvasás, rajzolás, sorozatozás (egyetem pls), görkorcsolyázás, és nagy barátom a sörfőzés (nem csak élvezetből, érdekel maga az elkészítés és az ízek világa). 

Nagy szavakban ez Abeth, Julcsi – én – egyik arca. 

2. Mióta blogolsz és mi inspirált Téged első oldalad megnyitásában?

Mint már említettem, 8 éve blogolok. Jajj, nagyon is emlékszem az első oldalamra, bár feledhetném. És nem, nem az írás utáni vágy fűtött, noha addigra már többször is mondták, hogy nem írok rosszul, egy tinédzser meg naná, hogy megjegyzi az ilyet. Szomszéd barátnőm egyszer megmutatta, hogy van egy blogja. Tetszett, mert teljesen ismeretlen volt, nem is értettem hogy működik az ilyen, így sunyiban magamnak is csináltam egyet. Elkezdtem feltölteni rá fejezeteket, de senki sem olvasta, e probléma megoldásának köszönhetően néztem szét facebookon és ismertem meg a blogger világot. Egy ideig még nyitva volt az az oldalam, kezdtem újra az alapoktól, átírtam a sztorit, dizit rakattam fel mással, hátha nézettebb lesz. Nem nagyon lett, de sokat tanultam belőle.

3. Hogy kezdődött az írással való kapcsolatod? Milyen téma foglalkoztat mostanság a leginkább, amiről szívesen írsz?

Mondjuk, hogy megtanultam írni az iskolában? Viccet félretéve, öcsémnek születésnapjára írtam kis meséket, és egy idő után édesanyám begépelte őket, összefűztük és még rajzoltunk is hozzá. Buta, egyszerű és rövid, de szívből jövő, gyermeki mesék voltak azok. Akkor kezdett el foglalkoztatni a dolog, iskolában többször is írtam novellát, volt, amit még angolul is próbáltam lefordítani, író-olvasó táborban is voltam, nem mintha segített volna... De ezek az élmények is azzá tettek, ami most vagyok. A legtöbbet mégis bloggertársaimtól tanultam. 

Mostanában meg... Mindig is sok minden érdekelt, sok ötlet is kavarog bennem (mint például lmbtq, disztópikus ötletek, társadalmi elvárásokhoz való igazodás vagy éppen azok megtörése, "szerelem mély verem" életérzés, minden, amit egy fanfiction elbírhat, stb.), de mindegyiknek van egy központi része, ezek pedig a karakterívek, hogy tudom jól és érzékletesen átadni a jellem A-ból B állapotba való jutását, mi-miért történik. Ezért is szeretek szerepezni, mert akkor különböző személyiségeknek látom a nézőpontját, ahogy a cselekményt viszik. Mi a hajtóerejük, milyen hatásokra változnak és hogyan. Az érzelmek megmutatása, átadása az olvasó számára, hogy valóban megérti-e azt az örömöt vagy fájdalmat, amit én próbálok papírra vetni. Nehéz és komplex dolog, de próbálkozni szabad. És tökéletesen megkerültem a kérdést :D

4. Milyen könyv vagy film inspirál téged? 

Ihletet adni bármi tud igazából, ha elmegyek egy múzeumba, ha kimegyek a természetben, így persze nem csak filmek és könyvek inspirálnak. Bár néha az is előfordul, hogy olvasom/nézem őket és: basszus, ezt az ötletet én akartam megmutatni.

Úgyhogy visszatérve a kérdéshez, nem tudnék csak egyet mondani, de pl.: Csokoládé - Harrisnek a stílusa magával ragadó, beszédes, Dan Brown bármelyik könyve krimi vonal vezetésben, akkor filmekből/sorozatokból: Altered Carbon képi világa, és még lehetne sorolni. Sok regényemet egy-egy vagy több történet ihlette, amit dolgoztam tovább. Például a Yggdrasil Vérét a Bosszúállók c. filmek, Vikingek c. sorozat, Da vinci kód és Futu.re c. könyvek.

5. Mit tanácsolsz azoknak akik belefognak egy történet írásába? Mik azok a tippek amik fontosak lehetnek?

Kicsit alapdolgoknak fognak tűnni, szerintem, de azért leírom őket. 

Nulladik tanácsom avagy alap: 

Szeresd, amit csinálsz. 

Az első tanács: 

Sose hagyd abba, bárki bármit mondd, míg szereted csinálni, viszont a fejlődés lehetőségét ne utasítsd el. 

Második tanács: 

Lehet, hogy megírták már az ötletedet, lehet, hogy klisésnek tűnik, próbáld új oldalról bemutatni és máris nem az. Az újdonság ereje sokat számít. 

Harmadik tanács: 

A külcsín nem tudja kompenzálni a belbecst. Viszont a jó helyesírás, mondatok szerkezete, ügyes leírások sokat javítanak, legalább már a fülszöveget/üdvözlőt végig olvassák. 

Negyedik tanács: 

Valahol el kell kezdeni, kezd ott, hogy leülsz és írsz. Vázlatok, elképzelések sokasága lehet a fejedben, de mit ér, ha nincs egy árva szó sem leírva? 

(Ezt én is igazán megfogadhatnám.) 

Persze, itt most mondhatnám, hogy karakterív, logikai bakik elkerülése, cselekményvezetés, információ adagolás, világ és jellemfelépítés, "mutasd, ne mond"-elv és stb., stb, de úgy gondolom, ez akkor kerül elő, ha már ír az illető, és ezekről rengeteg cikk található.

6. Mi az a téma és történet amelyik a legtávolabb áll tőled? 

Horror az egyik, egyszerűen nem megy, nem csak írni, de olvasni vagy nézni sem. Vagy halálra – oké, még nem haltam meg – ijeszt, vagy röhögök rajta kínosan. A másik a vámpírok és vérfarkasok téma, lassan idekerül a démonok és angyalok cucc is, már tele vele a hócipőm, elég volt belőlük. Penny Dreadful kivételt érdemel, de az nem véletlenül. És a harmadik az igénytelen, céltalan erotikus ponyvák, ha azt szeretném, hogy az agyam kiégjen, inkább bemegyek egy tanórára, minthogy ezeknek szenteljek figyelmet. Olvasás és filmnézés terén abszolút kerülöm ezeket, írásban meg nem is nagyon próbálkozom ilyenekkel. Ízlés dolga ez.

7. A legújabb bejegyzésedbe emlegettél egy regényt. Milyen műfajban gondolkozol?

Jajajj... igen, emlegettem. Van egy-kettő, amin kéne dolgoznom. 

Inkább mesélek mindegyikről, kivéve a fanfictionokról, azok megint más téma. 

Több ötlet is fejben van, és nagyon változó, hogy mihez jön meg a kedvem és az ihletem is, hogy dolgozzak rajta. 

Yggdrasil Vére c. elgondolásom egy disztópikus, cyberpunk jövőben játszódik, amibe belevontam a skandináv mitológiát is. Szeretek sci-fivel dolgozni, pláne az ilyen cyberpunk, dieselpunk, steampunk világokban, nem is oly meglepő, hisz tanulmányaimból tudok meríteni kicsit. 

Tulipán a temetőben egy kosztümös, krimi sztori, melyet most éppen steampunk világba helyeztem. Kicsit olyan, mintha az Ambrózy báró sorozatot összekevernénk a Black Butler mangával/animével és a Büszkeség és balítélettel. 

Ez a kettő élvez előnyt, de van még a tarsolyban: 

Szesz-éjek: történelmi, lélektani sztori, mely a magyar szesztilalmat és az első világháborút dolgozná fel. 

Porból lettünk...: aki ismeri a MASH-t, a 22-es csapdáját, az sejti milyen az életérzés, és ezt beledobtam az egyiptomi mitológiába. Dieselpunk egy alternatív második világháborúban. 

9 levels of hell: fantasy a pokolban. 

Tehát igazából elég vegyes leves vagyok, mint láthatjátok. Reméljük, hogy akár egy is a közeljövőben elkészül, addig is az agyamban porosodnak. Ez most idei cél... aztán lesz, ami lesz.

8. Mennyire fontos számodra az oldalad nézettsége, az adott felület követői? Tartod a kapcsolatot velük?

Szerintem bármelyik bloggernek fontos, hisz közzéteszi a műveit. De annyira mégse, hogy keseregjek a számokon. Igyekszem tartani velük a kapcsolatot, de nem azért, hogy a statisztikáimat növeljem, hanem egyrészt ők is megismernek, másrészt én is az ő gondolataikat, véleményüket.

9. Van-e valaki akinek kikéred a véleményét?

Barátnőimet szoktam zargatni néha, vagy egy-két bloggert, no meg persze az olvasóim véleményére is bármikor kíváncsi vagyok. Régen amúgy a Merengőn küldtem be először az írásaimat, hogy legalább helyesírásilag és nyelvtanilag rendben legyenek a művek.

10. Mit gondolsz a bloggereket átfogó csoportokról, közösségekről? Mennyire tartod fontosnak, hogy a bloggerek meg tudják osztani egymással a gondolataikat, tapasztalataikat?

Voltak és vannak csoportok, amik próbálják a közösséget összetartani. Szerintem nem rossz ötlet, mert az, hogy bedobjuk csak az írásainkat, ellétezünk egymás mellett érdektelenül, rohanunk a világba, és annyi időnk sincs, hogy egy-két írásba belenézzünk érdeklődés/kedv miatt, de elvárjuk, hogy mások megtegyék... Eléggé szomorú látvány. Véleményem szerint érdemes ezzel foglalkozni, jó tanulság is lehet egyeseknek, és mégis csak egy közösség, ahova tartozunk. 

10+1. Hogyan látod magad tíz év múlva?

Jajj, addigra harminc is leszek már... Igazából egy hétre előre nem tudok jósolni, nem hogy 10 év távlatába. 

Remélem lesz munkám, talán családom, de leginkább egy boldog életet szeretnék. Írással fogok foglalkozni biztosan, de nem tudom milyen formában. Ez a jövő zenéje.

Még egyszer köszönöm az interjút!  

Akit pedig érdekel a Blogzaholic: 

• web
• intagram
• facebook 
• email