Hellobello!
Cím: Összeraksz?
Kategória: vers
Besorolás: egyperces, drabble, avatar
Besorolás: egyperces, drabble, avatar
Figyelmeztetések: –
Korhatár: G
Forrás: saját kútfő, minden jog fenntartva.
Korhatár: G
Forrás: saját kútfő, minden jog fenntartva.
Terjedelem: 37 + 140 szó
Megjegyzés: És akkor legyen a 101. bejegyzés egy vers :D Ha épp érzelmi viharban vagyok, mindig megszáll az ihlet, most sem volt másképp, feküdtem az ágyon és hoppá, pillanatok alatt összefűztem a sorokat. Bezzeg máskor két szót is olyan nyögvenyelősen teszek egymás után, most meg... no komment, de komolyan! xD
Megjegyzés 2: a végén a szokásos ;)
Jó olvasást!💖 További szép napot!
Mikor elmész,
Mindig elviszel egy darabot belőlem,
De mi van akkor,
Mikor már nem marad semmi sem?
Árnyéka lettem önmagamnak.
A darabjaim valahol
Szét vannak szórva a lakásban,
Össze kéne rakni őket.
Ragasztó kell és akarat,
Ragasztó kell és akarat,
Összeraksz?
* * *
Életem legrövidebb verse született meg (a haikuk nem számítanak ide :D), és ezzel kapcsolatos a mai téma. Túlírtság és alulírtság. Van, amikor a minőség rovására megy a mennyiség. Vagy épp azért, mert már vagy 200 sor ugyanannak az egy dolognak van szentelve, vagy azért, mert 5 szóban lerendezte a dolgot az író. Ti hogy védekeztek ez ellen? Honnan tudjátok, hogy körülbelül mennyi mennyiség felel meg a minőségnek? Figyeltek erre? Milyen trükkjeitek vannak? Valaki úgy szokta, hogy az első vázlatot megírja és utána elkezdi kihúzni a szavakat és mondatokat, amire nem feltétlenül van szükség. Jó magam is újra szoktam olvasni, hogy érzem-e, hol sok, amit írtam. Azt jobban észreveszem, mint a keveset :'D alulírtság ellen meg ahol érzem, hogy valami nem stimmel, de nem tudom mi, akkor valakit megkérek, hogy olvassa el az irományt, mit érez. Néha bejön, néha nem :D
(Megint időben érkeztem, tudom :D) Először is, nagyon szép lett a dizi, jók a színek és a hangulat *-*
VálaszTörlésÉrzelmi viharokban nekem nem születnek ilyen szép verseim (olyan ocsmányságaim születnek, mint a Mi vagyunk te, és mi vagyunk én), szóval áruld már el, mi a titkod :D Egyébként elég sok élethelyzetre rá tudtam húzni a verset, bár én egyikben sem vagyok benne jelenleg, szóval szerintem (még) nem tudom annyira értékelni, mint kellene, de ha lesz valami, tuti eszembe fog jutni :) Szóval gratula, ismét. ^^
És akkor a topic: hogyan védekezek? Sehogy :D Mármint, persze elég harciasan, ha valaki szóvá teszi (nem szokták, ami sad, mert kellene), de írás közben a "jóvanazúgy" elvet követem. Túlírtság jellemzi az érzelmi leírásaimat, és alulírtság a táj- és helyszínleírásokat (vagy legalábbis ahhoz képest, amiket mondjuk a YA könyvekben olvasok, és amik engem egyébként végtelenül untatnak, mert nem érdekel, hogy mennyire játszik ragyogó smaragdzöldben a szék selymes kárpitja a nyári napfény lenge fátyla alatt...). Szóval úgy mondanám, hogy felfigyeltem már a jelenségre, de mivel még senki sem jelezte, hogy bántaná a létezését, nem igen teszek ellene :D Persze újraírásnál én is kihúzok és hozzáteszek dolgokat, de nem azért, mert "ez itt túl sok, az meg ott túl kevés", hanem mert nem érzem a leírást. De ez is inkább az érzelmi vonalnál igaz, a tájleírásokkal tényleg annyira nem foglalkozom, hogy az már bűn... De most miért is kellene? Ott van A kis herceg vagy a Demian, amik egyszerűen csodás könyvek, és alig pár soros tájleírásokra szorítkoznak, és mégis imádtam őket. Szóval senki nem tud meggyőzni róla, hogy többet kellene foglalkozzak velük :D
Hát... nekem csak akkor >< amikor épp minden szép, akkor egy árva gondolat sem akar kiszökni a fejemből :D
TörlésAmúgy én szerettem a Mi vagyunk te, és mi vagyunk ént, oké, lehet hogy átgondoltam, hogy mennyire vagy jól vajon, de formája például nagyon ott volt :D
Köszönöm szépen <3 ki hogy értelmezi, én tudom miért írtam, de az a legszebb, hogy mindenkinek mást képes jelenteni :3
Jó példád a A kis herceg, mert ott valóban. Engem néha szokott elbizonytalanítani a dolog, mert borzalmas az önkifejezésem szóban például, írásban egész fejlődök, de néha úgy érzem gyors volt minden és ennyi :D
De értelek és köszönöm, hogy leírtad, lehet néha rugalmasabbnak kéne lennem.