Edevis amen ahze erkyt docr amen

Hellobello! 

Cím: Edevis amen ahze erkyt docr amen

Kategória: novella – one-shot, au

Fandom: Harry  Potter – Tomione – Hermione Granger & Tom Denem

Besorolás: drabble, egyperces, drama, angst, cliffhanger

Helyszín: Valahol Edevis tükrével

Idő: –

Leírás: Hermione az Edevis tükrében nem azt látja, amit gondolt volna, hogy akar. De akkor mit akar igazából?

Figyelmeztetések: OOC!

Korhatár: 14+

Forrás: J.K. Rowling! És Persela blogján járkáltam és ő ihletett még meg.

Terjedelem: 274 szó

Megjegyzés: Hát félév vége van, zh-kon túl (remélem nem lesz pótzh-m), vizsgára, majd záróvizsgára készülve, ilyen kis szöszt (vagy mi ez) sikerült írnom a munkahelyemen. Sajnos, többre sem időm, sem energiám nincsen most, főképp hogy lassan költözni is fogok, úgyhogy teljes káosz az életem. De ez is egyszer csak elmúlik, nem?  

Megjegyzés 2: Nem vagyok egy nagy #tomione fan, lévén ha nincs jó magyarázat arra, hogy sikerült Tomot és Hermione-t összehozni, akkor az nálam kiveri a biztosítékot. De amúgy olvastam már jó ficet is a párossal :D Nálam, ez ilyen kis izé... nem tudok mit mondani rá igazából XD

Jó olvasást!💖 További szép napot! 

* * *

Elvesztél.
A karcolt mosoly a tükörben ezt üzente.
Elvesztetted magad.

Elvesztem?
Álom kell hogy legyen az egész.
Álmomban te vad suttogás és felkerekedő vihar vagy,
nem csak egy napló. Pár lap.

(HA) széttéphetnélek,
máglyáddá tenném a cellulóz rostokat,
és a tinta kéken égne.
Égne
és csak égne.
É g n e.

Nem vesztettem el magam.

A tükör megmutatja, ki vagy.
Az i g a z i valót mutatja.

Hermione Granger vagyok.

Tom Marvolo Denem vagyok.

Tom Denem aurája méregként keveredett a másikéval, zölddé, szürkévé, mocskossá áztatta a kopott mágikus tükröződést.

Távolról,

emberi szemnek láthatatlan cseppekben, páraként tapadt figyelme a bőrére,

a lopott pillantások percekké,
a percek órákká,
napokká,
h e t e k k é,
váltak.
A tudat falára karmolt fel ódát hitről, aztán indulatos átkokat.

Elvesztél.

Hermione gondolatai szét estek.
Szét.
Hermione Granger vagyok.
Sz é t.

Meglátta magát a tükörben.

Az nem lehet.
Ki vagyok?

S Z É T .

Az
É N
Hermione-m vagy.
(ENYÉM)

Hermione a tükörben Tom Denemet látta.

L é t e z i k. És nem fogta fel.

A kezével végigsimított a fémízű tükrön, maszatokat hagyott rajta.

Mesélt a tenyere a nyakán, az ismerős ív mélységében,
mesélt a szeme, ami nem nézett a férfira, mert nem tudott,
és a szája, ami tükörporral és légbuborékokkal volt tele, valami üresről és semmiről mesélt.
Nem vesztettem el magam.

A tükör megmutatja ki vagy.

A tükör Hermione-t látta.

És Hermione Tom Denemet látta.

Elvesztél.
A tükör sosem arcot mutatott,
hanem

sz í v e t.

Ha lehetne,
szilánkokra zúználak.
Csörömpölnél.
Csirr-csörr.
Míg az utolsó gyémántfényű töredék is földet nem érne.
Csirr. Csörr.

Csönd.

A tükör megmutatja, ki vagy – 

és mit a k a r s z valójában.