A szívemet adtam

Hellobello!

Cím: A szívemet adtam 

Kategória: vers
Besorolás: egyperces, drabble, avatar

Figyelmeztetések: kicsit morbid.
Korhatár: 16+
Forrás: saját kútfő,  minden jog fenntartva. 

Terjedelem: 93 + 73 szó

Megjegyzés: Na, azt hiszem, ez nem túl szokványos vers. A napokban olvastam Comandante__Rat egyik versét wattpadon, és egy-két sora megihletett. No meg, kedv ügyileg sem vagyok túl fényes mostanában. De majd erről mesélek a félévzárós bejegyzésben, hogy mi is történt és hogyan. Most épp pihenek, gyűjtök erőt, és akkor indulhat is a nyár! Ki mit tervez a nyárra? Írás terén is akadnak tervek? Nanocamp? Én most készülök már rá :3 Remélem, tudni fogtok pihenni <3 

Jó olvasást!💖 További szép napot!

 * * * 

A szívemet adtam

Önként és bízva: 

Ki tudna rá vigyázni, 

Ha nem az, aki legjobban szeretni? 

Megőrzöd majd nekem, 

És egy fémládába teszed, 

Mint legnagyobb kincsed, 

Mely senki másé, a tied. 

De nem. Tányért vettél, 

Kanalat, villát és kést, 

Nem is vágtad, 

Haraptad és tömted magadba, 

Vér folyt az álladról,

Húscafat lógott a szádból, 

Szemedben fénylett az élvezet, 

Az ajkadon: szeretlek! 

Nem is igazán éreztem, 

A dekadenciáját az életnek, 

Csak a hiány maradt, 

Egy lyuk a tüdőm alatt. 

Vérem megszilárdult lassan, 

És a katatón állapotban

Nyakláncot kötöttem az aortámból, 

A nyakamba, egy fáról. 

* * *

#beszélgessünk. Címadás. Fuh, ennél most nehezen adtam, nem tudtam mire fókuszáljon, így végül az első sor lett... Ti hogy szoktátok? Sokszor megjelenő motívum? Központi szimbólum? Vagy ezt csak úgy "tudjátok", elfog az érzés, hogy ez az? Mindig küzdök vele, mert elcsépeltet sem akarok, hanem valami frappánsat, jól hangzót, és illeszkedőt, de hát ez sosem könnyű... Jó pár régi sztorimnál cserélném már a címet. Ami régen jónak tűnt, most kevésbé, de ez van xD