Informacje

Itt járó idegen, javaslom, most azonnal vidd a kurzorod az x-re, zárd be és sose nyisd ki újra. Egy no-name leányzó – ki már évek óta fullasztja a netet – agymenései olvashatóak itt. Egy felület, ami az övé... Vigyázz! Biztos kíváncsi vagy? Készen állsz rá? Akkor beljebb is engedlek! Üdvözöllek!

2022. június 22., szerda

A szívemet adtam

Hellobello!
Cím: A szívemet adtam 
Kategória: vers
Besorolás: egyperces, drabble, avatar
Figyelmeztetések: kicsit morbid.
Korhatár: 16+
Forrás: saját kútfő,  minden jog fenntartva. 
Terjedelem: 93 + 73 szó
Megjegyzés: Na, azt hiszem, ez nem túl szokványos vers. A napokban olvastam Comandante__Rat egyik versét wattpadon, és egy-két sora megihletett. No meg, kedv ügyileg sem vagyok túl fényes mostanában. De majd erről mesélek a félévzárós bejegyzésben, hogy mi is történt és hogyan. Most épp pihenek, gyűjtök erőt, és akkor indulhat is a nyár! Ki mit tervez a nyárra? Írás terén is akadnak tervek? Nanocamp? Én most készülök már rá :3 Remélem, tudni fogtok pihenni <3 
Jó olvasást!💖 További szép napot!
 * * * 

A szívemet adtam
Önként és bízva: 
Ki tudna rá vigyázni, 
Ha nem az, aki legjobban szeretni? 
Megőrzöd majd nekem, 
És egy fémládába teszed, 
Mint legnagyobb kincsed, 
Mely senki másé, a tied. 

De nem. Tányért vettél, 
Kanalat, villát és kést, 
Nem is vágtad, 
Haraptad és tömted magadba, 
Vér folyt az álladról,
Húscafat lógott a szádból, 
Szemedben fénylett az élvezet, 
Az ajkadon: szeretlek! 

Nem is igazán éreztem, 
A dekadenciáját az életnek, 
Csak a hiány maradt, 
Egy lyuk a tüdőm alatt. 
Vérem megszilárdult lassan, 
És a katatón állapotban
Nyakláncot kötöttem az aortámból, 
A nyakamba, egy fáról. 

* * *
#beszélgessünk. Címadás. Fuh, ennél most nehezen adtam, nem tudtam mire fókuszáljon, így végül az első sor lett... Ti hogy szoktátok? Sokszor megjelenő motívum? Központi szimbólum? Vagy ezt csak úgy "tudjátok", elfog az érzés, hogy ez az? Mindig küzdök vele, mert elcsépeltet sem akarok, hanem valami frappánsat, jól hangzót, és illeszkedőt, de hát ez sosem könnyű... Jó pár régi sztorimnál cserélném már a címet. Ami régen jónak tűnt, most kevésbé, de ez van xD 

4 megjegyzés:

  1. Szívderítő képösszeállítás! 💖 Ez nem kicsit morbid 😄 jesszusom! Egyébként simán fekszik a mostani nárcisztikus világban, odaadod a szíved, amaz viszont felfalja, hiszen erről szól a dolog. "Te az Én világomnak a része vagy, nem egy önálló lény, így táplálékul szolgálsz Isteni mivoltom dicsőítésére!", oszt' ennyi.
    A beszélgetés rész utolsó két mondata egyébként haikunak is megteszi 🤓✨

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Szívből" örülök, hogy tetszik :D
      Igen, ezt akarta kicsit tükrözni, noha remélem nem túl gyakoriak az ilyen kapcsolatok, elég szomorú...
      Heh, lol :DDD akár
      Köszi :3

      Törlés
  2. Gyönyörű a versed, elképesztőek a képek, amikkel dolgozol. A kollázs is nagyon tetszik. (Most már nekem is kéne ilyeneket rendszeren csinálni...) A vers témája jól átjött, pontosan átérzem, mire gondolt a költő. Velem is csinálta ugyanezt egy srác, igaz, ő a szerelmet nem biztosította, csak azt, hogy kedvel, és hogy van esélye, egy nap szerelmes lesz belém... Én meg odaadtam neki a lelkem, köré terveztem meg a jövőm, és teljesen tönkretett. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm.
      Én vizuális vagyok, ezért szeretek kollázsokkal hangulatot teremteni :3
      Sajnálom, hogy ez történt veled, remélem jobban vagy vagy leszel. Nem tudok okosságot mondani ilyen helyzetre, csak annyit, hogy meg sem érdemelt. Nem könnyű az ilyet szűrni, főképp, mert az ember társas lény, másrészt az ember nagyon is remél és hisz... az ilyen egy féreg.

      Törlés

Köszönöm szépen, ha megjegyzést írsz, érdekel a véleményed, gondolataid, igyekszem minél előbb válaszolni! 💖

A blogot írja és szerkeszti: Abeth. 2018 – . Üzemeltető: Blogger.