Emlékszem...

Hellobello!

Cím: Emlékszem...

Kategória: vers
Besorolás: egyperces, drabble

Figyelmeztetések: nem mostani, nem is átírt
Korhatár: 16+
Forrás: saját kútfő,  minden jog fenntartva. 

Terjedelem: 108 + 118 szó 

Megjegyzés: Egy kicsit megint eltűntem... Vége a szakmai gyakorlatomnak hála a jó istennek (majd fogok róla írni, milyen is volt így virtuálisan... de sok pozitív élményem nem akadt, ezt most leszögezem előre), és ugyan vége van, mégsem tudtam még rendesen felszívni magamat annyira, hogy írjak, pedig egy maul x padme nagyon az eszembe van, de még nem sikerült megszülnöm, mint láthatjátok, így megint csak egy régi (2017-es) versemmel érkeztem, amire egy napja bukkantam rá – jéé, ilyenem is van!
Megjegyzés 2: a végén a szokásos, ma az átírásokról szeretnék veletek beszélgetni egy kicsit :D 

Jó olvasást!💖 További szép napot!

* * *

Végig húzod a kezedet,

Bőröm parázslik alatta.

Halk sóhajjal engesztellek,

Csókkal tapasztod ajkamat.

Emlékszem, és te emlékszel?

Az ajkam, ajkad keresi

A másiknak forróságát.

Gyötrő éhségbe betegszik,

Ha nem kaphatja meg ma már.

Emlékszem, és te emlékszel?

Csókocskáidért kapkodom

Birtoklóan játszadozván.

Tested, testem összemorog

Dominancia vonalán.

Emlékszem, és te emlékszel?

Kapkodva tapadunk össze,

Vergődünk a puha ágyon.

Szerelem homályos köde,

Alászáll a fojtó mámor.

Emlékszem, és te emlékszel?

Olvadunk, mint a fehér jég,

Miénk az öröm-pillanat.

A szoba őrzi az élményt,

Az ajtó zárja titkunkat.

Emlékszem, és te emlékszel?

Csókkal búcsúztattál engem,

Hogy majd találkozunk hamar.

Elsomfordáltál még reggel,

Mégis itt hagytál magamra.

Emlékszem, de te nem emlékszel.

* * *

Átírások. Nézegettem régi munkákat, pl.: az előző poszt is egy régi, átírt novellám volt, ti hogy vagytok vele? Először azt éreztem, hogy mennyire megváltozott azóta a stílusom, aztán azt, hogy ráférne egy rewriting, amiből inkább csak javítás lett... Egyrészt nosztalgikusnak éreztem, másrészt fájt a szívem ennyit változtatni, harmadrészt pedig gyökerestül kellett volna a novellához nyúlnom, de ezt mind elmondhatom a most tervezett átírásaimmal is. Nektek nehéz? Megdöbbentő a változás azóta? Mennyire szoktatok belenyúlni a műbe, akár új jelenetek, teljesen átírt jelenetek és végkifejletek is kialakulnak a kezeitek között? Merengőn például szeretik megtartani a régebbi csetléseket-botlásokat, mivel látható velük az írónak a fejlődési íve, ti hogy vagytok ezzel? Átírtok egyáltalán, vagy nem foglalkoztok ezzel, esetleg leszeditek, mert rossznak ítélitek?