Informacje

Itt járó idegen, üdvözöllek az Arctalan blogon! Az én birodalmamban, ahol minden és mindeki lehet akármi és akárki. Lépj be bátran, vesssz el a történetek között, egy iromány erejéig legyél valaki más, tudj valami mást, itt minden megtörténhet!

2019. március 21., csütörtök

Tapasztalat

Hellobello!
Cím: Tapasztalat
Kategória: vers
Besorolás: egyperces, megszemélyesítés-féle, 
Figyelmeztetések: - 
Korhatár: G
Forrás: saját kútfő,  minden jog fenntartva. 
Terjedelem: 154 + 99 szó
Megjegyzés: Költészet napjának alkalmából érkeztem nektek egy régebbi versemmel. Nem gondoltam, hogy kirakom valaha megint... De egy ilyen különleges napon azt mondta, üsse kő! :)
Megjegyzés 2: Apró kis érdekesség, hogy Zivatar és az Anarchia könyvblog ma magyar verseket osztottak meg oldalaikon, érdemes megnézni őket! Vannak nagyon szépek :3
Megjegyzés 3: végére kis szokásos, örömmel várom válaszaitok!
Jó olvasást!💖 További szép napot!
* * *

Hazugság az egész világ, 
Nincsen meg az igazság. 
Minden szájból ömlik a kosz,
Egy kivétel sem vagyok.

Legyél résen, kedves barát, 
Én sem vagyok igaz már.
Csak azt szeretném: te megúszd, 
De nem mint diktátor úr.

Tegnap még ártatlan voltam, 
De halott leszek holnap.
Beszívott a nagy hazugság, 
Mikor a mobilom várt.

Felvettem a csörgésekre,
És vitáztam dühömben, 
De alul maradtam, kedves, 
És meghúztak, mint egyest.

Sírtam, jajveszékeltem,
De hazugnak születtem, 
Mert meghaltam újra megint, 
Az igaz halál szerint.

Az arcomon hazug mosoly, 
Örökké maszkot hordok. 
Ne tudja meg senki sem:
Esek a semmibe.

Ezer bocsánat se elég, 
Az a tudat megemészt, 
Hogy a hibát én okoztam, 
Mert az Az ostoba voltam.

Lelkiismeret marcangol,
Tompa csendben andalgok, 
És tébolyultan örlődöm,
Hogy az állapot örök. 

Legyél te nálam okosabb, 
Ne kövesd a hibámat, 
Mert én ostoba voltam,
Bőrömön tanultam:

Hazugság az egész világ, 
Nincsen benne igazság. 
Minden szájból a kosz folyik, 
Egy kivétel sem létezik.

* * *
Jut eszembe, valaki versért vett kávét? *-* Julius Meinl-ek megint megcsinálták, hogy fizessen az ember egy verssel (cetlire lehet írni a kávézóban).
Egyszer volt, hogy a Centrál kávéházba beültem, és ott is lehet verset írni, olyan nosztalgikus, eszébe jut az embernek, ahogy régen a költők is ugyanott akár írtak egy verset. Próbáltátok valaha? 
Persze, aki nem versírós, az megint más, de azok is próbálkoztak valaha költészettel? Vagy sosem jutott eszükbe?
Őszintén szólva, nekem nagyon sokáig nem, sőt! Nem is akartam, aztán egyszer csak jött, és olyan jól esett. Pont a fent említett vers volt, az első igazi nagy versem...
Még egy kérdés, ha nem arcátlanság, ez azokhoz, akik verset írnak, hogy nekik megvan még az első? Szabad látni? :3

2 megjegyzés:

  1. Te jó ég, én szóhoz sem jutok. Ez nagyon szép, igazán méltó a költészet napjához :) Sajnálom, hogy csak most jutottam el odáig, hogy olvassam, de megérte, olyan szép formába tudod ölteni a gondolataid. Legyen még sok ilyen a blogon! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zavarba hozol a végén már :D
      Köszönöm szépen és még lesz biztosan! Örülök, hogy itt voltál.
      Boldog Húsvétot, így utólag!

      Törlés

Köszönöm szépen, ha megjegyzést írsz, érdekel a véleményed, gondolataid, igyekszem minél előbb válaszolni! 💖

© 2018. A blogot írja és szerkeszti: Abeth. Üzemeltető: Blogger.