Én és a nyelvvizsga

Hellobello! 

Rég jártam erre, elindult a zh időszak az egyetemen, aztán az kezd betemetni nem is havazik még, bár amilyen az időjárás, de nem szeretném, hogy teljesen ez történjen. No meg a facebook is vicceskedett egy sort a blogom linkjével (aki így járt, annak türelmet és kitartást, ne essen pánikba, mert hál' istennek megoldható!)

De szeretnék valamit elmesélni...

Nos, az az öröm ért, hogy végre nemsokára átvehetem papíron is az angol középfokú szóbelim másik felét is. Itt írtam már, hogy egyik "bakancslistás pontom", amikből nem éppen haladok a teljesítettek felé, de majd... még van az évből. 

Akkora megkönnyebbülés volt, már egy ideje cipeltem ezt a súlyt, és ahogy az ember egyre közelebb kerül a BSc végéhez, kezdi nyomni vállát ez a teher, hisz a diplomához kell, no meg, hogy mennyi próbálkozás is volt. Mindegyik egy keveset elvett az emberből... 

Nincs jó nyelvérzékem, és gimnáziumban is főleg az írott szövegre és nyelvtanra mentünk rá. Én azt hittem, ennyi elég. Hát nem! Az ECL-hez nagyon nem. Ugyan, a fele, az írás azonnal meglett, de a listeningen folyton csak elvéreztem. Ott vagy akcentus, vagy háttérzene biztos van, másrészt pedig a második feladat, hogy oda kell írni a vonalra a választ...

Filmeket, sorozatokat kezdtem nézni angolul, de továbbra sem volt elég. Emellett féltem beszélni is. Amúgy is nehezen nyílok meg, hát akkor még angolul... Úgyhogy igen, sokszor futottam neki a második résznek, a végén már tanárral, és most döntöttünk úgy, hogy az ECL-t hanyagoljuk, így sem, úgy sem lesz komplex, hisz az az, amelyiknél egyszerre csináljuk meg mindkét részt. Emiatt majd az oktatási hivatalnál kell kérvényeznem, hogy passzítsák össze a kettőt.

ECL-t azoknak ajánlom, akik szóban erősek és jó a hallásuk. Az írás része nem olyan kemény, hisz nincs is külön nyelvtani része, csak levél és szövegértés. De a szóbeli... nem is az orál része, hanem a hallás...

A TELC volt a másik, amit próbáltam. Sajnos, kivonulnak Magyarországról, így a februári volt az utolsó alkalom. Ugyan, a szóbeli része nagyon párbeszédekre épít, viszont az kigyakorolható. Listening pedig karikázós és igaz-hamis, úgyhogy az sem vészes. Az írásbeli nem tudom, hogy milyen, nem kellett részt vennem azon.

Bár így is zokogva jöttem ki a szóbeliről, vizsgaidőszak után még szabadidőmben erre készültem félévkezdés előtt, és kaptam egy olyan párt, aki csak dumált, dumált, dumált, dumált, dumált és dumált, nem tudott párban dolgozni. Tudom, hogy ez lepontozás, csak nem tudtam annyit beszélni, hogy engem mivel pontoznának fel? És utolsóként mentem be, majdnem 1,5 órát várva, úgyhogy tök ideg voltam. De túl voltam rajta... Az eredményhirdetést rettegve vártam, de szinte éreztem, ahogy legördül rólam a stressz és a nyomás, amivel ez járt. Ritkán  örültem bárminek is ennyire, mint akkor, hogy rohangálva ordítottam teli a házat, hogy meglett! 

Tehát összességében azt javaslom, aki nyelvvizsgára készül, bár szerintem mindenki ismeri ezeket a tanácsokat már olyan klisések. 

Gyakorlás. 

Szóbelire, ha párbeszédre kell, akkor valaki párral mindenképp érdemes együtt gyakorolni, vannak szavak, amiket mindig használunk, vagy kötőszavak, amiket szeretnek, így érdemes azokat is begyakorolni, megtanulni. 

Szívem szerint ezt a párban vizsgázást eltörölném, hisz olyan sok tud múlni rajta, hogy kit kapunk ki. Persze, ha ismerőssel megy az ember, az azért nem rossz, de általában nem így szokott lenni.

Listeningre hallgatni, ami van hanganyag, azt megcsinálni. ECL-nél sajnos kevés nyilvános van, tesztfüzetben is csak négy, de az is már valami. Érdemes őket megcsinálni, meg más hasonló kaliberűeket, hogy körülbelül be tudjuk határolni, mit kaphatunk a vizsgán.

Írásbelire én quizleteztem, az egy olyan program, ahova az ember megannyi szót beír, és tudja ellenőrizni, hogy megtanulta-e. Ezt mondatokkal is meg lehet csinálni. Nagyon hasznos szókincsre. Másrészt a témákat (öt perc angol oldalon remek kis érvelős témákat dobnak fel szóbelikre is), vagy a levél sablonokat mindenképp érdemes kidolgozni. Utóbbit hivatalos levélre. Vannak szófordulatok, amiket mindig használunk, csak szituációra kell szabni.

Legalábbis én az a fajta vagyok, aki jól tud tanulni, betanulni ilyen paneleket, aztán abból építkezni. Túl sokat gondolkodok ahhoz, és így a mondataim nagyon nyakatekertek, így jobb, ha egyes frázisok be vannak tanulva. 

Szövegértésre is csak ugyanazt tudom tanácsolni, mint fentebb Akár olvassatok! Nem kell itt nem tudom milyen irodalmi műveket elővenni, például a Harry Pottert könnyű angolul olvasni, főképp, ha ismered a szöveget már.

De gyakorlás, gyakorlás, nem tudom elégszer kihangsúlyozni. 

Én későn kaptam észbe, később lett tanárom, mint kellett volna, aki felkészítsen rendesen rá. Tanár nélkül is meg lehet csinálni, de gyakorlás nélkül nem. Sajnos, ezek a nyelvvizsgák nem az élőtársalgásra tanítanak meg, másképp pontoznak, de mivel lassan követelmény lesz egyetemekhez is, így meg kell csinálni. 

Nem könnyű, én már csak tudom ennyi próbálkozás után, de sok sikert mindenkinek! A kudarc pedig ne döntsön le senkit, akkor újratervezés, nekifutni újra, legközelebbire sikerülni fog.

Puszilok mindenkit, további szép napot! <3

*tenor.com oldalról származik a gif.