Informacje

Ismerős az Abeth név? Vagy éppen nem? Javaslom, most azonnal vidd a kurzorod az x-re, zárd be és sose nyisd ki újra. Egy no-name leányzó – ki már évek óta fullasztja a netet – agymenései olvashatóak itt. Egy felület, ami az övé... Vigyázz! Biztos kíváncsi vagy? Készen állsz rá? Minden tiszteletem, akkor beljebb is engedlek! Üdvözöllek!

2019. január 13., vasárnap

Egy kis kikapcsolódás; Beretva és tőr


Hellobello!
Könyv: Böszörményi Gyula:  Beretva és tőr (Ambrózy báró esetei 2,5.)
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás: Szeged; 2016
Oldalszám: 88
ISBN: 9789633997949
Kategória: könyv vélemény (kritika)
Figyelmeztetések: Spoiler előfordulhat! 
Terjedelem: 495 szó
Megjegyzés: Ez is elkészült, 88 oldalról majdnem 500 szót fangörcsöltem, no mindegy... 
Jó olvasást!💖
* * *
Röpke, kis vékonyka könyv, mely kizökkent minket kicsit a Hangay-ügy aprócska szálaiból és elvarázsol minket a perzsa sah környékére.
Nos... Borító ügyileg nekem ez a kedvencem, mivel nincs rajta arc. Nem szeretem, ha a képembe nyomják erőteljesen mások fejét, ugyan a modell (Vera Simonn) szép, viszonylag korhű öltözet és abszolút illik Milihez, mégis valahogy azért el tudtam volna viselni a teljes arca nélkül is a borítókat. Így a Beretva és tőr nálam abszolút a best.
Na jó, de több ez a röpke 88 oldal, mint maga a külcsín.

A történet a Rudnay-gyilkossági ügyek alatt játszódik, mikor a perzsa sah Magyarországra érkezik, a Hungária szállóban lakik, de különös okok folytán betörnek hozzá egy éjszaka. Ugyan, maga az uralkodó nem hal meg, még csak nem is a halálát tervezte senki sem, mégis három áldozattal bővül a szerencsétlen ügy, amihez Ambrózy bárót hívják meg nyomozni és a mi Milink pedig szemfüles módjára öltözik be szobalánynak, hogy kövesse és segíthesse a morc férfit. Természetesen, Richárd megoldja nagy lelkesen az ügyet.

Nem nagy falat, hamar kiolvasható, de hordozza magában azokat a jellegeket, amik a sorozatot végig kísérik – nyelvezet, stílus. Hamar észrevehetjük, hogy ez az üdítő kis olvasmány nem nagyon Mili és Richárd kapcsolatára épít, vagy esetleg az akkori világot mutatná be, sokkal inkább egy nyomozás szegmenseit ismerhetjük meg, hasonlóan a Rudnay-gyilkosság kötetben, főképp, hogy Richárd mily lelkesen és vehemensen vadássza le az igazságot és rántja le a leplet a legvégén.  Kicsit a bárónk kapta inkább a rivalda fényt, mint Milikénk, de ezzel nincs semmi baj, sőt!
Kimondottan tetszett, hogy nem valami gyilkosság köré épül az eset, bár ugyan meghaltak páran, de azok inkább voltak véletlenek. 

Szereplőink hozzák magukkal azt, amit kell. 
Mili továbbra is szurkálja a bárót (szerintem ez az egyik kötet, amiben nagyszerűek a párbeszédjeik), majd nagyon ügyesen öltözik át és lesz a szálló szobalánya, aki így be tud tekinteni olyan helyekre is, ahova Ambrózy nem. 
Richárd továbbra is a morcos magándetektív, csakhogy most láthatjuk, hogy mennyire is érdekli, izgatja, lételeme a nyomozói lét. Ehhez ért, ebben jó és lelkesen, odaadással, alaposan foglalkozik az ügyekkel. Lehet, jellemre egy tuskó, de nyomozónak tökéletes, nagy elme, aki addig fel nem adja, míg meg nem oldja. 
Mellékszereplőinkben nagy érdekesség már nem volt. Kivéve Couperetet. Számomra zseniális volt, hogy végre egy olyan elkövető – noha itt ő inkább csak motivációs erő volt, nem több –, akinek a célja nem megölni embereket. Gyűjtő, szenvedélyesen gyűjti a testrészeket. Ha ehhez meg kell halni, akkor meg kell halni, ha nem, akkor nem. A végén lévő csavart már nem lövöm le. Emlékszem, mikor elsőre olvastam, hogy teljesen meglepődtem, mikor Richárd a szegfűket kereste. Nagyszerű csavar, és az utolsó megnyilvánulása: Milyen kár, hogy nem voltam ott, mikor elveszítette. Gyűjteményem egyik legbecsesebb darabja lehetett volna

Pezsdítő egy olvasmány, mely önálló novellaként is megállja a helyét, nem feltétlenül szükséges a Rudnay-esetek után olvasni. Egyszerű, de nagyszerű, melyben nincsenek lelki mélységek, de aprólékos, precíz munkálatok igen, hogy így formálódik meg egy nyomozás. Legnagyobb hibája, hogy csak nyolcvannyolc oldalas. 

Zárásul pár idézet: 
– Szabad így bánni egy hölggyel?
– Hölgy?! – hördült fel az én önmagából kifordult báróm. – Én semmiféle hölgyet nem látok itt. Aki előttem áll, az nem más… Nem egyéb…
– Ki ne mondja! – tettem mutatóujjamat ideges rángó ajkára, mire ő úgy ugrott hátrébb, mint akit villanyütés ért. – Később nagyon megbánná az illetlen szavakat, ráadásul Agáta mama is összeszidná magát miattuk.
– Jelentse be a főkapitány úrnak, hogy meghoztam!
Ambrózy báró ezt hallva kissé elmosolyodott, hisz poggyászként még senki sem beszélt róla, de a jó öregnek, kit régóta ismert és tisztelt, ezt is könnyedén elnézte.
– Elég a locsogásból, Hangay kisasszony – szedte össze magát Richárd. – Kérem, válaszoljon! Miért jött ide?
– Természetesen azért, hogy segítsek a nyomozásban. Elárulná, pontosan mi után kutakodunk?
– Nem, Mili, eszemben sincs!
– Hát jó, majd akkor én röviden összefoglalom (…)

⭐⭐⭐⭐⭐
Pár kérdés, így a végére: Nektek hogy tetszett? Melyik a kedvenc nyomozásotok az egész sorozatban? Mit gondoltatok Couperetről? Sejtettétek, hogy a bajuszt akarták?  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm szépen, ha megjegyzést írsz, ne félj nyomot hagyni magad után, mert az is egy vélemény, ami nekem számít, igyekszem minél előbb válaszolni! 💖

A blogot írja és szerkeszti: Abeth. Copyrights © 2018 – . Üzemeltető: Blogger.